Bár már korábban kétszer is jártam Dubaiban, mégis körbeutaztam érte a fél világot mindkétszer Isztanbulon át. Egyszerű az oka, így volt olcsóbb, na meg láttam 2 várost is így. Idén viszont az Emiratesnek volt egy szuper akciója, amire azonnal le is csaptunk. Tehát így kezdődött minden. 

Pekingbe mintha egy hatalmas hajóval érkeztünk volna. Életem első Emirates gépe Ázsiába nem is akármilyen volt, hanem az a bizonyos emeletes A380. Engem azonnal ledöbbentett a mérete, na ez tényleg 飞机 fēijī, ahogy a kínaiak mondják azaz: égi gép. Középen ültünk és vicces volt, hogy a gépben mintha már tényleg egy kis mini Kína lett volna. Kezdtem izgulni, hogy mi vár majd ránk. Az út során is érezhető volt az, hogy ezzel a géppel más utazni. Tényleg kényelmes fotelekben lehetett pihenni, de mégis amit én hiányoltam más légitársaságokkal ellentétben az a füldugó és a szemvédő csomag volt. Budapest-Dubai között pl. semmit sem tudtam pihenni, mert a másik sorból pont rám nyomta a fényt egy férfi. Igazából érezhettem volna magam sztárként reflektorfényben, de ahhoz már fáradt voltam.

A kaja viszont szerintem elég jó volt:  

Eleve a felszállás is teljesen más érzést adott ezzel az emeletes csodamasinával, mint egy kisebb gépnél. Na, de mikor kiszálltunk és oldalra nézve láttam, hogy fúha, ez az állatos gép és azta még plusz hány folyosót kapcsolnak a géphez, hát tényleg néztem, mint Kati a moziban és úgy éreztem magam, mintha éppen elhagynám Noé bárkáját.

Elég fáradtan (mivel Dubaiban több órát vártunk) azonnal az útlevél ellenőrzéshez siettünk, azaz siettünk volna, mert beállt a dugó. Enyhe emberek által összehozott forgalmi akadályba ütköztünk, de pikk-pakk felvettük a helyi ritmust és a többi pár turistával csak nyomultunk és tolongtunk. 

Hosszú sorban állás után, ahol már széttaposták a hátunkat is, a kötelező vizsgálaton áthaladva végre megérkeztünk a már régóta álmodott: Kínai Népköztársaságba. Tehát aki Kínába készül, az tényleg készüljön arra, hogy érkezést követően még pár órát a reptéren fog várni. 

Mondanom sem kell nem egy kis lepkefing reptérre érkeztünk, mégis megdobbant a szívem, mikor a fél napja elhagyott országunk után mit láttak szemeim:

A reptéren össze-vissza kellett mennünk, mire elértük az első célunkat: a csomagfelvételi pontot. Itt már éreztem előre, hogy valami nem fog stimmelni. Még az ingyen vizes automata is csak forró vizet adott, de aztán kész, feladtam, imádják a csomagjaimat valahogy maguknál tartani a közel keletiek. Maradt már Dohában, idén most Dubaiban. Aztán hirtelen rájöttem, hogy bakker hát én igazából szerintem nagyon is jól jártam. Bevonultam a helyi Emirates irodába, ahol azonnal kaptam egy kis csomagot tele minden földi jóval és éjszaka szerencsésen kiszállították a szállásra a csomagomat, ami tényleg a következő géppel meg is érkezett. Tehát aki elhagyná Kínába menet a csomagját a következő túlélő szettet kaphatja:

Hatalmas hátizsákom nélkül azért jobban tudtam élvezni a reptéri kis vonatot, a metrót és a gyaloglást a szállásig, majd az első kínai sörözést....

PUSZI HAZA