Mindeközben Ázsiában

Szépítkezés Ázsiában

2017. november 23. - Mindeközben Ázsiában

Minap elmentem a boltba púdert venni. Azt hittem, hogy ez egy gyors művelet lesz, de a képek elárulják, hogy ez nem így történt. Thaiföldön a púdert a jelek szerint imádják. Van baba-, felnőtt-, férfi-, női-, fehérítő-és hűsítő púder. Konkrétan kb. mindegyik púderbe raknak fehérítőport, így ülhettem egy darabig a földön mire megtaláltam a megfelelőt.

Egyébként ez a fehér bőr mánia egész Ázsiában közismert. Már az ókorban is voltak olyan kencék, amiket a nők a testükre kentek, hogy megóvják magukat a naptól. Ami érdekesség, hogy sokan nemcsak a szépség ideáljának tartották a fehér bőrt, hanem egyfajta gazdagságot is mutatott. Az ázsiai arisztokraták fehérebb bőrűek voltak, hisz nem földművesek voltak és nem égették magukat a kétkezi munkával egész nap a napon. Ez a két jelentés valahogy még a mai napig is él az ázsiaiakban. Náluk a szépségideál az a tökéletes fehér bőr. Emiatt pl. a kínai tanárnőm is elképedve leste Budapesten a szoláriumokat és mikor erről beszélgettünk nem értette, hogy hogyan is képes valaki azért fizetni, hogy pár csőtől sárgásbarnás legyen a bőre. Azt meg már pláne nem értik sokszor, ha valaki fürdőruhában pávázik a strandon. Nem tilos, nem azt mondom, hanem valahogy nem fér a fejükbe az, hogy mi miért is akarunk bőrrákos barnák lenni. Ez a jelenség az összes ázsiai országra vonatkozik, hisz sokszor elég jól felszerelt hacukában védik magukat a nap ellen. A napernyő, kalapok és a 40 fokban pizsama szett még semmi ahhoz képest, amikor még az arcukat is betakarják, napszemüveget raknak magukra (én már azt sem tudom, hogy nem fulladnak meg) és kesztyűt húznak fel vagy a flip-flop papucshoz kötött zoknit.

img_7268.JPG

Ez az egész fehér bőr kultusz néha sok is volt már számomra egy időben, mivel amikor Indiában voltam folyamatosan jöttek és simogatni akarták a kezem. Tehát aki pl. Indiába készül és fehér bőrű az készüljön arra, hogy rengeteg fotót fognak készíteni róla a helyiek és folyamatosan nézni fogják. Lassan aztán meg lehet szokni és el is lehet fogadni, hogy bár nekik totál más a bőrük, mint pl. egy skandinávnak mégis olyan álomképet kergetnek, amibe rengeteg pénzt beleölnek. Annyi kencefice van a boltokban, ami a fehér bőrt hirdeti, hogy az ember nem győzi kapkodni a fejét.

Elég nagy gondot fordítanak a jelek szerint tehát a púderekre, de ugyanúgy minden más termékre is, amit a szépségiparban előállítanak.  Természetesen a bőrt fehérítő porok mindenben és mindenhol megtalálhatóak, legyen az sima arckrém, pakolás, dezodor, borotvahab, szemránckrém, szappanok és még sorolhatnám. Komolyan már azt vártam, hogy mikor bukkan fel egyszer egy fehérítő poros wc papír a sorokban.

Mivel Koh Tao szigetén több a myanmari állampolgár, mint a thai, így nem csodálkoztam, hogy a boltban kb. 6 féle thanaka volt a polcon. A thanaka igazából egy természtes anyag azaz egy fa. A farönköket apróra vágják és ezeket kis kőlapokon addig dörzsölnek egy csepp vízzel, ameddig egy enyhe sárgás pasztát nem kapnak. A pasztát azonnal lehet kenegetni. Nagyon gyorsan szárad és mikor megszáradt a bőrt is picit húzza. Elég nehéz megszokni, de nagyon hasznos, mivel ezt a burmai kozmetikumot nem csak arra használják, hogy a bőrt megóvják a naptól, hanem mert a fában található vitaminok hidratálnak is.

collage_fotor_2.jpg

Hiába már i.sz. előtt tudták mi kell a bőrnek!

PUSZI HAZA