Mindeközben Ázsiában

Az agyaghadsereg

Xi'an

2017. december 03. - Mindeközben Ázsiában

Az agyaghadseregnek bár papíron Xi’an az otthona, a várostól mégis kb. 1 órára van és egy autópálya vezeti oda az odalátogatókat. Xi’an észak-keleti részén lévő vonatállomásnál jó pár busznál már várják a helyiek a hadsereghez utazó turistákat, hogy a távolsági buszon eligazítást tarthassanak az utasoknak. Most azt sem mondhatom, hogy ahova a sok fehér ember tart, arra kell menni, mert Kínában valahogy elvesznek a külföldi turisták. Szinte már felüdülés volt, ha más külföldi embert is láttunk néhol felbukkanni, hisz annyi helyi belföldi turista van, hogy tényleg kuriózum egy pár nem kínai. Persze az óvárosban vagy az agyaghadseregnél más volt a helyzet, ott mentek a csoportok idegenvezetőkkel, de bárhol jártunk Kínában ez a jelenség azért tapasztalható volt. Nem is csoda, hisz Kínában közel 1,5 milliárd ember él és ők is szeretnek utazni.

A buszon kb. fél órán keresztül, mint egy robot megállás és makogás nélkül (persze csak kínai nyelven) elhadarnak mindent, amit a helyszínről majd tudni kell. Én azon gondolkoztam végig, hogy a pattogó hangú kislány, hogy nem esik össze levegővétel nélkül a nagy beszédben. Egyébként amint felszáll az ember a buszra és még le sem ül, már egy vízárus jelenik meg mellette. A vízárus után átfut a buszon egy egyenruhás ellenőr, aki a jegyértékesítés (7 yuan/ 280 Ft) mellett azt is ellenőrzi, hogy be van-e mindenkinél csatolva a biztonsági öv.

_mg_2750_fotor.jpg

Tehát az agyaghadsereg, amiről mindenki hallott már és most, hogy ott jártam még a hideg is kiráz, mivel tényleg annyira élethű, elég komoly vállalkozás volt i.e. 246-ban. Elég sok helyen írtak róla, én azt mesélem el, ahogy mi éltük át, de röviden Xi’an volt ugye az első császárváros élén az első császárával Qin Shi Huangdi-val. Neki köszönhető az egységes Kína ötlete és az egész Kínai nagyfal összekötése. A megmaradt írások szerint, mikor az első császár meghalt hatalmas hacacáré lehetett a temetkezés körül. Ez nagyon szépen hangzik, de valahogy az agyaghadsereget elvileg sehol sem jegyezték fel. Az egész mintha nem is létezett volna még a legendákban sem, ha pedig igen akkor teljesen megfeledkeztek róla. Közel 2200 évre rá 1974-ben aztán jött a nagy bumm, amitől a mai napig mindenkinek a lélegzete is eláll, ha megpillantja ezt a helyszínt. Egy kútfúrás közben (belegondolni sem merek, hogy történt) sikerült feltárniuk a 20.század talán legnagyobb régészeti kincsét, amit a mai napig évente közel 5 millió ember néz meg.

Elöljáróban annyit, hogy az uralkodó szó szerint a sírjában forogna, ha látná mennyi kacatot árulnak a sírhoz vezető bazársoron, ahol persze kötelező egy kis katonát vennie mindenkinek, mert anélkül nem indulhat haza. Mi is így tettük, de előtte még keringtünk tényleg, mint gólyafos a levegőben, mire a bejárathoz értünk. Itt azonnal az elhunyt uralkodó gigantikus szobra fogadott minket. Pikk-pakk megvettük a jegyeket (150 yuan /kb. 6000 Ft) és nyomultunk a többi turistával a főépületekhez. Érdekes, de a jegyvételnél nem volt nagy sor, inkább csak a mosdóknál.

Egy parkon át fémdetektoros kapuhoz érve elsőre három főépület került a szemeink elé, amelyeknek a mérete kívülről még nem is tükrözte azt a gigantikus látnivalót, amit bent rejtenek. Mivel kaptunk egy apró fülest, hogy ne a turistás vonalon induljunk, azaz sorba az 1-2-3-as épületeken, hanem kb. pont fordítva azaz 2-3-1 sorrendben, mert akkor nagyobb hatással lesz ránk az egész hadsereg, hát mi így is tettünk.

A helyet bár 1974-ben sikeresen feltárták, a mai napig szinte megállás nélkül dolgoznak a restaurálásokon és a további elemek kiszedésén.

El kell mondanom, kellett elsőre egy nagy lélegzet, hogy belépjünk a kettes csarnokba. A kettes csarnok a tartalék hadtest helyszíneként van számon tartva. Rengeteg katona, szekér még mindig a föld mélyén hever és még az sem biztos, hogy egy szinten. Kutatók úgy vélik, hogy a hadsereg több szinten áll a földben. Ebben a csarnokban kevés egészben maradt katonát találtak, szekerek darabjait lehet látni és tényleg arra nagyon jó, hogy az ember elsőre átérezze az egész helynek a szellemét. Mivel túl sok egészben megmaradt katonát nem rejt ez a rész, jöhet a költői kérdés, hogy akkor miért nem ásnak mélyebbre? Jelenleg is olyan fejlesztések mennek a technikában, ami pont erre irányul, azaz olyan műszert akarnak előállítani, ami pont ebben fog segíteni az itteni szakembereknek anélkül, hogy nekiessenek vésővel.

Ami viszont fantasztikus, hogy pár vitrinben egészben restaurált katona látható és ha szerencsésen tolakodik az ember, sikerül közelebbről is megszemlélnie a szobrokat. Elég durva a sok apró minta kidolgozása és lényegében itt látható igazán a legközelebbről egy-egy katona. Az is észrevehető, hogy a katonák több darabból állnak, azaz külön lettek égetve a testrészek és ezeket különböző helyeken tették. Ezt onnan tudjuk, hogy a kiírásban az szerepelt, hogy minden testrész különböző pecséttel rendelkezik. Mintha mindegyik égetőműhelynek meglett volna a saját jelzése. Mivel égetett (cserépféle) agyagból készítették ezeket a szobrokat és mivel nem csak egy helyen, ezért is nagyon érdekes, hogy ennyire titokban tudták tartani. Valami őrült lehetett aki ezt kitalálta, hihetetlen de minden feltárt szobornak más az arca és annyira valósághű, hogy az ember azt várja, hogy megszólaljanak. Sajnos az már nem látható, hogy erdetileg a katonák festettek voltak, de ebben a csarnokban nagyon jól megfigyelhető viszont az, ahogyan elhelyezkedhettek. Mint valami kis fülkékben sorban egymás mellett falakkal elválasztva.

collage_fotor1_fotor_3.jpg

A 3-as csarnok sokkal kisebb, kevesebb katonával rendelkezik, viszont amit itt feltártak, az félig meddig épen tükrözi a hadtest egyik alakulatát. Itt láthatók elsőre a lovasszobrok is vitrin nélkül, mellette a parancsnokok szobrai. Pár szobornak még sajnos nem találták meg a fejét, kezét, de itt már érződik az, ami az 1-es csarnokban az emberre vár majd. Érdekessége még, hogy itt látható a legjobban az, hogy a szobrok üregesek. Azaz eredetileg homokkal lettek feltöltve miután elkészültek, így még stabilabban maradtak állva.

Belépve az 1-es csarnokba aztán tényleg megáll minden az időben, a rengeteg turistát is kiiktatja egy pillanatra az ember, mert kb. azonnal a földbe gyökerezik a lába ahogy meglátja a sereget. Az előtéreben állnak sorban a katonák, mindegyik más arckifejezéssel és itt vannak már a szekerek darabjai. Közel 8000 szobrot tártak már fel, köztük lovasszobrokat, íjászokat, tiszteket, szekereket. Az 1-es számú a legnagyobb csarnok. Simán beférne egymás mellé több A380-as gép is, mivel 210 méter hosszú és 62 méter széles. Az egyik pontjában egy kis tábla jelzi, hogy itt fúrtak le 1974-ben a mélybe és víz helyett egy hadsereget leltek. Nem hiszem el, hogy nem kaptak frászt, mikor elkezdték az ásatást. A hihetetlen nagy csarnok közepén a mai napig kuporognak a régészek és söprögetnek a kis ecsetjeikkel új szobrokra, darabokra lelve. Igazából külső szemmel nézve is fárasztó munka, hisz tudják, hogy mi várható a földbe rejtve, mégis nehezen férnek hozzá, hisz egy rossz legyintés és akár széttörhet az, ami még nem sérült meg.  A csarnok hátsó felében élesben lehet látni a restaurálás menetét. Pár katona fóliába bugyolált arccal figyel oldalra és nem csak a látogatókra, de feltárt testrészekre is vár. Tényleg szuper érzés nézni a szobrokat és ledöbbeni minden apró részleten.

Közben rengeteg turista kering és megy a nyomorgás, de ezt tényleg látni érdemes még ha az oxigén hiányától az ember ki is borul. Kilépve a csarnokokból minden esetben ismét eláll aztán a lélegzete az embernek. Hatalmas zöld hegyek veszik körbe az egész területet.  Az egyik legfantasztikusabb élményem Kínában tényleg a hadsereg volt. Aki Kínába készül az mindenképpen látogasson el ide és csakis az általunk javasolt vonalon, hisz, ha elsőre az ember az 1-es csarnokba lép, már nem lesz meg a „hű mi vár ránk” érzés, illetve így érezhető inkább lassú léptekkel az egész agyaghadseregről felépített kép.

_mg_2822_fotor4.jpg

 PUSZI HAZA