Mindeközben Ázsiában

Mindeközben Ázsiában

Myanmar: Mandalay

2018. június 03. - Mindeközben Ázsiában

4_7.jpg

Bangkokból kb. 2 órás repülőút vezet Mandalayba. Az Air Asia gépén még egy kis szendvicset is osztottak és mire az ember betömi magába és kitölti a vízum papírt, már landol is a gép a kis vidéki reptéren. Taxik sorakoznak és a sofőrök azonnal kedvesen, nem tolakodva, de cipelik is a csomagokat. Beülve az autóba már éreztem, hogy bizony ez a Mandalay nem lesz egy hatalmas metropolisz és valami igazán más vár majd itt ránk az előző ázsiai országokhoz képest.

Hogy is lenne metropolisz? Myanmarban pár éve még katonai diktatúra volt hatalmon, sima turistaként bejutni szinte csak Baganba és Yangonba lehetett. Néhány kalandvágyó turistának persze sikerült elmennie más helyekre is, leginkább helyi idegenvezetővel. Elég érdekes most is a politikai helyzet és jelenleg is vannak olyan területek az országban, ahol szó szerint népirtás megy. Az egyik muszlim népcsoportot a buddhisták próbálják elkergetni az országból és ami még szomorúbb, hogy a szegényebb Banglades irányába menekülnek. Az ország szegény, mondhatni az egyik legszegényebbnek tűnő ázsiai ország. Mellette viszont a leggazdagabb is. Gigantikus aranypagodák mindenhol, drágaköves ékszerekkel, arannyal és főleg jáde kővel feldíszítve érdekes érzést adnak egy idelátogató külföldinek. A közbiztonság lassan de fejlődik (itt is elsősorban a sok kínai befeketető miatt), de Mandalayban sötétben egy zseblámpával már az 5 méterre lévő kis ételárushoz sem mertem olyan lelkessen elmenni, mint más ázsiai helyen. Vadnak nem is mondanám a helyet, inkább még fejletlen, hisz még csak most nyitották meg nemrég a turisták felé a kapukat. Így bárki bejuthat az országba, nem kell a vízummal sem nagyon szórakozni, sem bizonyos helyeken igényelni, minden mehet már online. Mellette az egyik legkedvesebb népcsoport akikkel találkoztam, ezárt sem kellett volna félnem a sötétben. De első este ezt még nem tudtam. Mindenhol mosolyognak az emberre, nem tolakodnak és ahogy a visszajárót is átadják különleges köszönet van benne. Persze angolul nagyon kevesen beszélnek sajnos.

Szállásunkhoz érve döbbenten szálltunk ki az autóból, hisz még a recepciós kislány is úgy rohant elénk két másik emberrel, mintha valami világsztárok lennénk.

Mandalay utcái porosak, koszosak és sok helyen járda- és lámpa nélküliek. A közlekedés enyhén szólva szokatlan, mivel senki sem jár gyalog a portól fullasztó utcákon . A turistákat taxikban láttunk legtöbbször és néhol egy két motorostaxist. Elvileg a robogó bérlés sem annyira engedélyezett külföldieknek. Ettől függetlenül az első pár poros fullasztó méter után már tudtam, kell egy járgány másnapra!

2_7.jpg

Míg Bangkokban minden utcasarkon jobbnál jobb helyek várják az odalátogató turistákat különböző különlegességekkel, addig Mandalayban nem lehetett ekkora kulináris élvezetekre befizetni, legalábbis ahol mi voltunk. Van valami éjszakai piaca is, de oda sajnos nem volt időnk eljutni. Ennek függvényében első este szó szerint egy kis sötét helyre ültünk be, ahol az asztal felett egy lassan kiégő izzó pislákolt és persze senki sem beszélt angolul. Meg kell hagyni a myanmari írásjel nagyon aranyos, girbe-gurba körökkel, de amikor éhes az ember nem nagyon örvend ennek. Az étlapon minden csak helyi nyelven volt, így lövésünk sem volt, hogy éppen főételt, levest vagy egy salátát rendeltünk, de megettük. Amit Mandalayban azonnal megszerettem az a fermentált tealevél saláta volt különböző magvakkal.

Aki Mandalayba szeretne utazni, az feltétlenül látogasson el a helyi marionett előadásra, amelyet egy nagyon kedves 80 éves öregúr csinál több myanmari fiatallal. Az előadás színtere egy pici keskeny házban zajlik minden este. Eredeti fából kézzel készített marionett babák lógtak mindenhol a falon. A színpadon tradicionális táncbemutatót is tartottak, amelyet összevontak a bábok játékával, így a cselekmény tényleg még mesésebbé vált. A színtér előtt tradicionális hangszereken adják a színjátékhoz tartozó zenei aláfestést. A játék végén az idős mester mindenkihez külön-külön odajött és megköszönte, hogy megtiszteltük őt azzal, hogy megnéztük a műsorát. Tényleg gyönyörű volt a sok bábú, bár őszintén semmit sem értettem a burmai nyelvből, amit előadtak, de ettől függetlenül csak ajánlani tudom! (www.myanmarmarionettes.com)

3_7.jpg

15_9.jpg

Mandalay és környékére lehet pár napot szánni és több mindent meg lehet nézni, én azokat mutatom be amit nekünk sikerült egy nap alatt motorral feltérképeznünk:

Királyi palota

A város közepén négyzet alakban helyezkedik el egy vizesárokkal és fallal körbevett jókora terület (hasonló mint pl. Pekingben a Tiltott Város vagy a vietnámi Hué városában), amely régen bár aranyban pompázó királyi palota volt, most inkább egy lepukkant katonai terület. Ez sajnos annak is köszönhető, hogy a II. világháborúban a palota nagy részét szétbombázták. Hatalmas nagy szenzációra ezek után nem is számíthat az ember. Üres épületek és csarnokok láthatóak és bár felújítottak pár részt, ettől függetlenül szinte csak egy oroszlános trón és pár kép illetve leírás emlékezteti a palota életére az idelátogatókat. A vizesárok mögött mindenhova nem lehet csak úgy bemenni, hisz a hadsereg ott van mindenhol és le is van zárva egy jó nagy része.

1_6.jpg

 

5_7.jpg

Shwenandaw Kyaung

Az 1878-ban indiai tölgyfából épített kolostor története nagyon érdekes, hisz az épületet eredetileg a Mandalaytól arébb fekvő Amarapurában építették fel. A buddhista kolostor tradicionális burmai stílusban épült, tele gyönyörű faragásokkal. A templomot ahogy Amarapurában felépítették, le is bontották és ugyanúgy ismét összerakták Mandalay közepében egy másik kolostor mellett, mint egy legoépületet.

6_7.jpg

Kuthoday Pagoda

Másnéven a világ legnagyobb könyvének a temploma. Buddha tanításait 729 márványtáblába vésték. Mindegyik tábla egy külön kis szentélyként áll egy hatalmas arany pagoda körül. Hát ide sem a déli melegben kellene elmenni, mikor a talaj a naptól izzik és ugyebár a buddhista templomokba szigorúan csak mezítláb szabad bemenni...

12_10.jpg

Mandalay hill

A panoráma innen csodaszép volt, a naplemente meg leírhatatlan. A domb tetejére épített pagoda arany csúcsa már messziről vakítja az ember szemét, ahogy a Nap rásüt. A pagodához egy elég meredek szerpentínen lehet motorral eljutni. Edzésre is kiváló a hely, hisz gyalog 45 percig tartó lépcsőzéssel lehet felmászni. Megéri viszont megnézni, hisz az egyik oldalról síkságot látni, hol-hol felbukkanó aranypagoda csúcsokkal, másik oldalról meg égig érő hegyeket. Érdemes időt szánni erre a helyre, mert valami csoda van a pagoda légkörében.

9_7.jpg

13_8.jpg

 8_7.jpg

Skinny Buddha:

Már a neve is muris, hisz egy nagyon vékony és egyben hatalmas buddha szobor található a városban. Nem tudom miért ilyen, az sem derült ki számunkra miért épült. De szerintem az egyik legcukibb Buddha szobor, amit valaha láttam. Természetesen egyből mögötte egy fekvő Buddha, mellette sok apró Buddha és tanítványai szobrai láthatóak.

10_13.jpg

11_8.jpg

 

Idő hiányában sajnos több érdekes helyre sem sikerült eljutnunk, ilyen pl. a közelben található, állítólag a világ leghosszabb fa hídja (U Bein bridge), vagy a folyó túlpartján lévő templomok, a világ egyik legnagyobb harangjával (Mingun paya).

Puszi Haza!

7_8.jpg

U.i: Myanmarban mi nem idén jártunk, de a látnivalók és a történelem nem változott meg azóta! :) 

süti beállítások módosítása